Emlékezzünk


Multi kapcsoló:




Share | 
 

 Emlékezzünk

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Lael Stormare

avatar

Hozzászólások száma : 13

TémanyitásTárgy: Emlékezzünk   Vas. Nov. 12, 2017 12:13 am

Olyan mintha egy álomban lennék. Látom Nick hátát, látom, ahogy megfordul és letörli a könnyeit... Nick most... komolyan sír?
Ez tényleg csak egy álom lehet, de mégis olyan megfoghatónak érzem, ahogy ebből a fekete katyvaszból visszakérdez a nevemre. Lael? Felőlem kérdez, mégis hangosan. Hangosan kimondta, ugye? Mi történik? Annyira össze vagyok zavarodva. Miért nem néz rám a férfi? Eddig sose kerülte velem a szem kontaktust. Mi van, ha nem is lát?- fut át az agyamon, majd meglóbálom a karom az arca előtt, de semmi reakciót nem vált ki.
Tényleg nem lát Nick? Egyáltalán hol vagyunk? Miért van itt Vincent és miért könnyes Nick arca? Komolyan sír vagy mi van? Ez sem a szokásos látványok közé tartozik...
Ez tényleg csak egy álom lehet. Vagy meghaltam és valami beteg limbo vagy mi.
Látom, hogy nevet és sír... Jesszusom de fura ezt mondani, de tényleg....
Odamegy Vincenthez és megöleli. Ez most tényleg Vincent? Nem értek semmit... Biztos, hogy ez nem a valóság. Mégis mióta tud érintkezni Nick és Vincent? És miért ennyire könnyedén? Felcsap bennem a féltékenység, még akkor is ha ez csak egy álom vagy mi.
Aztán ez a szédüléses érzés fog el, ami előtte még sosem, úgyhogy megtámaszkodom a térdemen. Kissé behunyom a szemem és ez az álom érzet végleg elhagy. Nincs fekete keret, mintha csak egy filmet néznék. Ez mégis a valóság. És a nevemet hallom ismét, csak most Vincent száján keresztül.
Felpillantok a férfi szemébe és teljes zavarodottsággal megkérdezem:

Vincent?- egyenesbe állok, majd körbenézek, de nem ismerem a helyet, nem tudom hol vagyok.

És most Nick sincs itt. Erre vágytam egy perce se... vagy van az már egy hete? Hogy eltűnjön, de most furcsa érzés. Hiányérzet.

Nyugi kölyök, itt vagyok.- hallom a hangját, de most nem érzek benne kötekedést.

De most nem is keresek a szememmel a férfi után, inkább az orvosomra nézek és nem tudok rájönni, miért látok még homályosan. Aztán a fejemhez nyúlok és rájövök, hogy szemüveg van rajtam. Ez Nické... Fut át az agyamon, ahogy leveszem, majd jobb híján zsebre vágom és megdörzsölöm a szemeimet. Ismét Vincentre pillantok, most már tisztán látva:

H-Hol vagyunk? Mi történt?- kérdezem kétségbeesetten, mert tényleg fogglalmam sincs, hogy kerültem ide.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vincent Merlotte

avatar

Hozzászólások száma : 13

TémanyitásTárgy: Re: Emlékezzünk   Yesterday at 6:59 pm

Még most is a megkönnyebbülés hulláma önt el, Lael nem tűnt el végleg. Fogalmam sincs miért viselem ennyire a szívemen a sorsát, hogy miért lett számomra különleges ez a fiú, de ami tény az, tény, azt pedig semmiképp nem fogom tagadni.
Nicknek igaza volt, rátapintott a lényegre, igaz elég nyersen tette, amiért szívesen bevernék neki egyet ha nem ugyanaz a test lenne amin Laellel osztozik.
-Igen én vagyok az. - mondom a nevem említésére és ahogy kimondja, az a hangsúly, elmosolyodom, tényleg Lael az.
Nick elég elviselhetetlen alak, de már kezdem érteni, hogy számára épp olyan fontos a fiú hogyléte, mint nekem. Jót akar neki, igaz mindezt úgy, hogy Ő maga sem szűnik meg létezni, ami még nem tudom egyáltalán megoldható-e.
De legalább tudom, hogy nem egy rideg héj az egész fickó, kicsit ugyan öntelt és önimádó, és természetesen bunkó, de Lael érdekeit is nézi, nekem ennyi elég.
És megint sehol nem beszél belőlem az orvos, csupán a férfi, aki megint nem tudja hol a helye.
-Nálam vagy, hosszú történet...elmesélem mindjárt, addig ülj le nyugodtan a nappaliban, hozok kávét.
Kimegyek a konyhába és töltök kávét, igaz nem a legfrissebb, még korán reggel főztem de valahogy az ital jobb választásnak tűnt akkor. Két csészével megyek vissza a nappaliba és az egyiket felé nyújtom.
-Ma reggel megjelent itt Nick és azt mondta három napja nem érez téged, eltűntél, Ő irányított teljesen, ez megrémisztette és jött, hogy segítsek. Éreztél te ebben a három napban bármit is? - kérdezem érdeklődve és kicsit aggódva, ami egyszer megtörtént megtörténhet újra és nem lehet tudni hogy az végleges lesz-e.
Megdörzsölöm a szememet és kicsit be is hunyom őket. Miért gondolkodom folyton negatívan? Persze az esély megvan rá, de talán nem fog többé előfordulni. Jó volna egyszer Nickkel úgy beszélni, hogy tudom Lael biztonságban van. Lenne pár kérdésem a pasashoz.
-Hogy érzed magad?
Fel sem tűnik a számomra, hogy elhagytam a magázódást.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 
Emlékezzünk
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Játékaink :: Vincent & Lael & Nick-
Ugrás: